Amalgám tömés
Tartalom
Az amalgám valójában a higany és más fémek ötvözete, amelynek elődjét már az ókori Kínában is alkalmazták. Akkoriban a higanyt az ónnal, később pedig a bizmuttal és/vagy az ólommal is keverték.
Az amalgám tömés két tényezőnek, kvázi előnynek köszönheti, hogy a fogorvosok körében népszerű lett:
- egyrészt egyszerűen és gyorsan előállítható a fogászati rendelőkben,
- másrészt megfelelő rágófelszíni tömés készíthető belőle, amely kibírja a rá ható rágóerőt.
A tartós és jól záró tömőanyagról viszont elterjedt, hogy veszélyes is lehet, hiszen ha kioldódik belőle a higany, akkor az a szervezetbe kerülve súlyos szövődményeket okozhat.
Egyes vélekedések szerint az amalgám tömés rákot, memóriazavart, autizmust, idegi degenerációt és allergiás reakciót okoz,valamint veszélyes lehet a magzatokra, és a vérbe kerülve minden szervünkhöz eljuthat. Nem mellékesen az amalgám tömés a legkevésbé esztétikus megoldás a fogak betömésére, lévén szürkés-ezüstös színe miatt látványosan elüt fogaink természetes (fehéres) színétől.
Megbízhatóan ugyanakkor egyetlen kutatás sem tudta bebizonyítani, hogy az amalgám tömés káros lenne, bár allergiás reakciót valóban okozhat. Utóbbi esetben a páciens szájában fekélyek, gyulladás és fogínyvérzés alakulhat ki, valamint az érintett személy égő érzést és fémes ízt tapasztal.
Ettől függetlenül a fogászatok a biztonság kedvéért egyre kevesebb alkalommal használják a vitatott módszert, amit több országban is betiltották már. A modern, esztétikus alternatívák miatt ráadásul az amalgám tömés már ott is háttérbe szorult, ahol még engedélyezik alkalmazását.
A Clinident a biztonságos és esztétikus fényre kötő tömésekben hisz, amelyek nemcsak bizonyították már hatékonyságukat, de megfelelően pótolják a szuvasodás miatt elveszített foganyagot, és nem ütnek el a fog színétől.
A régi amalgám töméseket pedig már csak azért is célszerű kicseréltetni, mert azoknál fennállhat az úgynevezett másodlagos szuvasodás veszélye. A probléma leginkább a rosszul záró tömések körül alakul ki, mivel a kórokozók ilyenkor bejutnak rágószervünk eredeti szerkezetébe.
A másodlagos szuvasodást gyakran csak a fogorvosok veszik észre, ezért érdemes gondoskodni a rendszeres (évenkénti, félévenkénti) fogászati ellenőrzésről.
A fogászati problémához kapcsolódó kezeléseink
Fogtömés
Fogblog
