Tartalomjegyzék
Időpontot kérek!
A gyermekek fogváltásának időszaka nagyjából egybe esik az iskolaérettséggel. A fogváltás azt jelenti, hogy a tejfogak gyökerei lassanként felszívódnak a maradó fogak nyomásának hatására, meglazulva pedig egyre jobban billegnek egészen addig, míg egy harapás közben ki nem fordulnak. Mivel a gyerekeknek 20 tejfoga van, a felnőttnek pedig 32 maradó foga, így könnyen kiszámolható a különbség, ami azt is jelenti, hogy nem csupán fogváltásról van szó, hanem új fogak előbújásáról is.
Az első maradó fog előbújását sokszor észre sem veszi a szülő, hiszen nem előzi meg tejfog kiesése, így, ha nem fordítunk kellő figyelmet a gyerek szájápolására, akkor már az első maradó, új fog is veszélyben lehet.
Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen tünetei vannak a fogváltásnak, hogyan zajlik és mikor érdemes fogorvoshoz fordulni.
Mi a gyermekkori fogváltás menete?
Az alsó metszőfogak meglazulásával indul a tejfogak váltása, ami 6-7 évesen érkezik el a gyermekek életébe. Ekkorra azonban már az első nagyörlő fogak, vagyis a hatos fogak vagy már kinőttek, vagy kinövő félben vannak. Ezek előbújását nem előzi meg tejfog kiesése, ezért sokszor a szülők azt hiszik, azok még csupán tejfogak, nem fordítanak rájuk kellő figyelmet, gondolván, úgyis lesz helyette másik.
Veszélyeztetett maradó fogak
Bár a tejfogak kevésbé ellenállók, mint a nagytestvéreik a maradó fogak, mégis az új és egészséges maradó rágófogak is gyorsan képesek elromlani. Elsődleges veszélyforrásaik azok a mély barázdák, amelyek segítik az étel aprítását, finom péppé őrlését. A fogak barázdái gondos tisztítást, odafigyelést, sőt megelőző beavatkozást is igényelnek, mivel rendkívül jó táptalajt biztosítanak a szuvasodást okozó baktériumoknak. Ezért mondják a fogorvosok, hogy a leginkább veszélyeztetett maradó fogak az első nagyörlők, hiszen hónapok is eltelhetnek, mire felfedezi a szülő a létezését.
A valóban cserélődő első tejfogak az alsó és felső nagymetszők, azaz középvonaltól számítva az első fogak. Őket sorrendben követik a kismetszők, a szemfogak, majd az első és második kisörlők. Ezek általában néhány hónap vagy egy év eltolással cserélődnek, nagyjából ebben a sorrendben, de itt is lehetnek egyéni eltérések. Összességében a fogváltás 12 éves korra zárul le, a második nagyörlők vagyis a sorban hetedik fogak előbújásával. Ha a gyermek rendelkezik bölcsességfog csírákkal, akkor azok csak 17 éves kora után bújnak elő, ám, hogy valóban számíthatunk e rájuk, az sok mindentől függ, érdemes efelől a fogorvosunktól érdeklődni.
A barázdált fogak már említett megelőző beavatkozása nem más, mint a rendszeres fogászati kontroll, a fogkőeltávolítás, a helyes fogmosás elsajátítása, valamint a rágófogak barázdazárása. Az orvos a mély barázdákba speciális záróanyagot juttat, mely így megakadályozza, hogy ott szuvasodás induljon be. Az időben elvégzett barázdazárással, a fogápolás rendszerességével több évtizedet nyerhetünk a fogaknak, mielőtt egy szuvasodás felütné a fejét és tömésre lenne szükség.
Ezek a leggyakoribb tünetek fogváltáskor
Tehát jelentős fájdalommal nem kell számolni, de némi tünettel azért járhat a fogváltás. Általában a következők a leggyakoribbak, melyekről a gyermekfogászat rendelésen is informálódhatunk:
- A mozgó fogak körül az íny irritált, duzzadt és érzékeny lehet. Ez akkor jellemző tünet, ha túl sokáig mozog a fog. Ha sem a gyerkőc, sem pedig mi nem tudjuk vagy akarjuk kibillenteni a helyéről, akkor érdemes a fogorvost megkérni, mert a fog eltávolításával szinte azonnal enyhülni kezd az irritáció is.
- A fogak növekedését fokozott nyáltermelés is kísérheti, akár a babák esetében a tejfogak előbújását. Ez a tünet a szájzug fertőzését, gyulladását idézheti elő, amire szintén a fogorvos nyújthat segítséget.
- Az előtört fogak egy részét hosszabb ideig még íny fedheti, ami kisebb tasakként képes fenntartani a fog körüli lepedéket. Erőteljes rágással felgyorsíthatjuk az íny visszahúzódását. Otthoni praktikaként cukormentes rágógumit, vagy nyers zöldséget (répát, uborkát) adhatunk rágcsálni valónak.
- Ha a tejfog kiesett és hosszú idő után sem bújik elő a maradandó fog a helyén, akkor megint csak érdemes fogorvoshoz fordulni, aki egy vizsgálattal megállapítja, hogy van-e egyáltalán leendő fog. Csírahiány esetén konzultáljunk fogszabályzó szakorvossal, hogy a meglévő fogak helyes növekedését, mikortól és hogyan támogassuk fogszabályozással.
Milyen problémák léphetnek fel fogváltás során?
1. Csírahiány vagy szám feletti fog:
Csírahiány esetén hiába várjuk egyes maradó fogak előtörését, ha azokkal egyáltalán nem is rendelkezik a gyermekünk. Ha viszont nincs maradófog, akkor nem is esik ki a tejfog, hiszen nincs, ami kilökje a helyéről. Szám feletti fog esetén fogtorlódásra és a fogváltás csúszására számíthatunk, a számfeletti maradó fog a tejfog mögött bújik elő, érdemes tehát gyermekfogorvossal konzultálni.
2. Maradó fogcsíra sérülése:
A maradó fog csírája sérülhet egy fogat ért baleset kapcsán, vagy akkor, ha a beteg tejfogat eltávolítják. Kisgyerek korban nagyon gyakran előfordulnak arcot ért balesetek, amikor a tejfogakat is ütés éri. Nem ritkán vérzés is kíséri az ütést, a fog pedig elszíneződik. Az első és legfontosabb, ha a fog nem esett ki, nyugtassuk meg a kicsit. Sajnos az is előfordulhat, hogy az ütés hatására sérül a maradó fog csírája, ezért konzultáljunk a Clinident gyerekfogorvosával, aki alaposan megvizsgálja a balesetes fogat, és vázolja a teendőket. Addig is, hogy kíméljük a fogat, könnyen rágható, puha ételeket adjunk a gyereknek, megelőzésképp sportoláshoz pedig mindig viseljen speciális fogvédőt.
3. Szűk fogív:
Szűk fogív esetén nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódnak, egymás elé vagy mögé csúsznak. Az így összecsúszott fogak nehezen tisztíthatók, a fogközök és az egymással érintkező fogfelszínek alapos tisztítás hiányában gyorsan szuvasodásnak indulnak, miközben a fogsor esztétikuma is erősen csorbult. A megoldást a gyermek fogszabályozás jelenti, tehát mindenképpen konzultáljunk fogszabályozó orvossal, aki előre vázolni tudja a lehetőségeinket.
4. Maradó fog előtörés előtti fertőződése:
A maradó fog sérül akkor is, ha a még állcsontban lévő tejfog elromlik, begyullad, kezeletlenül marad. Ebben az esetben, a tejfog gyökerén át a fertőzés elérheti és károsíthatja a maradó fog csíráját. Amit szülőként ennek megelőzéséért tehetünk az egyrészt, ha mindig leellenőrizzük a gyerek fogmosását, segítjük a fogmosási technikáját azzal, hogy újra és újra megmutatjuk a helyes mozdulatot. Másrészt pedig rendszeresen járunk vele gyermekfogászati szűrővizsgálatokra.
5. Ínygyulladás:
Az ínygyulladásnak három fajtáját különböztetjük meg. Az eruptiós ínygyulladás a fogak előtörését kísérő jelenség, a pubertáskori ínygyulladás a megváltozott hormontermelés miatt fellépő tünet, míg a hagyományos fajátját a nem megfelelő fogmosás miatt a fogakon megtelepedő lepedék váltja ki. Tünetei: érzékenység, vörös, duzzadt íny, vérzés.
Fontos, hogy az érzékenység ellenére se hanyagoljuk a fogmosást, minél alaposabban mossuk, annál hamarabb múlik a kellemetlenség.
6. Szájszag:
A kellemetlen leheletet kiváltó tünetekre érdemes és fontos odafigyelni, mert ezek mindig valamilyen kezelendő problémát jeleznek:
- a mandulák tüszőiben képződő mandulakő rossz lehelet okoz
- emésztőrendszeri probléma kísérője lehet
- cukorbetegség sok esetben ínygyulladással jár
- felhalmozódott lepedék és fogkő
- áttört fog körüli tasak
- szuvas fog
- lepedékes nyelv
Mire figyeljünk oda szülőként?
A maradó fogak egészsége a tejfogak ápolásánál kezdődik, és javarészt azon múlik, hogy szülőként mennyire vagyunk agilisak a helyes és rendszeres fogmosás betartatásában. A tejfogak előbújásával el kell kezdenünk a kicsi ismerkedését a fogkefével. A helyes szájápolás elsajátítása nem megy egyik napról a másikra, tehát a fogak egészsége leginkább a szülői beavatkozástól függnek.
A helyes fogápolási technikát bárki elsajátítja, sőt a gyermekfogászaton segítséget is kérhetünk. A fogorvos nem csupán a kicsiknek mutatja meg a jó technikát, de a szülőknek is ugyanúgy megtanítja, hiszen ők azok, akik otthon segíteni tudnak, ki tudják javítani a hibát, ellenőrizni tudják a végeredményt. Már a tejfogak ápolásához is érdemes fogselymet használni, hiszen az érintkező fogfelszínek ugyanúgy szuvasodhatnak, ráadásul a tejfog kevésbé ellenálló.
A fogváltás elérkezésével érdemes a tejfogakra specializálódott baba vagy kisgyermek fogkefét lecserélni a vegyes fogazathoz valóra. A maradó fogak az előbújásukkor már az eredeti mérettel rendelkeznek, azokhoz pedig szélesebb fejre van szükség, ugyanakkor fontos szempont, hogy puha (soft) és lekerekített sörtéjű legyen a kefe sörtéje, ami kíméletes az ínnyel és a fogakkal is.
A régi hiedelem szerint a rossz fogakat örökölni tudjuk a szüleinktől, amiből annyi igaz, hogy a hajlamot örökölhetjük, vagy a gyengébb kevésbé ellenálló fogszerkezetet, de a rossz fogakat nem.
Szorgalmas fogápolással és rendszeres szűrővizsgálattal megelőzhetjük a rossz fogak kialakulását. A gyerek fogápolás tehát nem ördöngösség. Ha lelkiismeretesen állunk a kérdéshez, egy sor kellemetlenségtől kímélhetjük meg a gyermekeinket, sőt azt is megelőzhetjük, hogy olyan betegségek -amire a hajlamot örökölhették-, mint például a fogágybetegség, vagy a könnyen gyorsan mélyre terjedő szuvasodás, felüssék a fejüket.
Ezekben az esetekben érdemes fogorvoshoz fordulni
A fogorvosok mind egyetértenek abban, hogy a gyermek első látogatása a fogorvosnál ne akkor történjen, amikor valami probléma vagy fájdalom kínozza a kicsit. Legyen az egy előre megtervezett alkalom, amire akár együtt fel is készülhetünk. Mesélhetünk a fogászatról, de törekedjünk arra, hogy a pozitív oldalát emeljük ki. Ne beszéljünk fájdalomról, hegyes vagy éles eszközökről, vagy a saját, gyermekkori rossz tapasztalatokról. Szintén szakemberek véleménye, hogy ne fizessük le a gyereket ajándékokkal cserébe azért, hogy beüljön a fogászati székbe. Legyen ez normális, természetes és rendszeres velejárója az életüknek.
Az első alkalom az első fogak előbújása után történjen, ilyenkor is inkább a szülők kapnak hasznos tanácsokat a fogápolásra, cumi elhagyására vonatkozóan. Ha nagyobb, 2-3 éves kor körül kerülnek először a fogorvos székébe, akkor is az első látogatás zömmel az ismerkedésről szól, a gyermek tempójához mérten. Ha valaki bizalmatlanabb, zárkózottabb, akkor az sem fontos, hogy valóban bepillantson az orvos a kis páciens szájába, ráér az egy újabb alkalommal, aminek nem sokkal ezután kell következnie.
A rendszeres fogászati szűrés segít:
- Idejében kiszűrni a kezdődő szuvasodást, megelőzni a fájdalmat.
- Barázdazárással megelőzni a fogszuvasodást.
- Elsajátítani a helyes fogmosást.
- Fogkőeltávolítással megelőzni az ínygyulladást és fogágybetegséget.
- Megelőzni, elkerülni a szorongást és kellemetlen fogászati élményeket.
Panaszok, amelyek esetén mindenképp keressünk fel a szakembert:
- Fogfájdalom, vagy tartós érzékenység
- Duzzadt, vérző íny
- Elsajátítani a helyes fogmosást.
- Baleset következtében elszíneződött fog
- Letört fog
Bár sok felnőtt kellemetlen emlékeket őriz az egykori gyerekfogászati kezelésekről, ma már elmondható, hogy a stresszmentes vizsgálatok állnak a fókuszban és nagyon is szükségszerűek ezek a rendszeres látogatások. Ahhoz, hogy harapási és fogfejlődési problémát előzhessünk meg és a gyermeket megkíméljük a fájdalmas tapasztalatoktól érdemes időben olyan fogászatot választani, ahol speciálisan gyermekfogászati szakrendelés is működik. Ilyen ellenőrzések alkalmával nem csak a fogszuvasodás szűrhető ki, de további problémákra is fény derülhet, melyeket időben felismerve és kezelve megkímélhetjük gyermekünket a problémás fogsor okozta bosszúságoktól.
A szülői odafigyelés és ráhatás azért is nagyon fontos, mert olyan tüneteket figyelhetünk meg, melyre egyébként nem lenne lehetőségünk. Ilyenkor derülhet ki, hogy nem jó technikával mossa a fogát, hogy fogmosás közben vérzik az ínye, -ami gyulladás jele is lehet-, vagy fájdalmas seb van a szájában, ami miatt inkább hanyagolná a fogmosást. Az ő felnőtt életükben az a szülői minta lesz az irányadó, amit mi adtunk át nekik, így tehát akár az unokáink fogainak egészsége is múlhat a mi odafigyelésünkön. Ha együtt alakítjuk a szájápolási szokásokat, olyan útravalót kapnak az élethez, mellyel egy sor kellemetlenséget kerülhetnek el.